dobaimaryland

Egyre inkább úgy érzem Nincsenek véletlenek. Minden új élmény valamiért történik,  minden új ember okkal lép be életembe. Egyszer majd az elmúlt 5 évemből  írok egy komédiát, vagyis dráma-komédiát, ha egyáltalán ilyen műfaj létezik.

Mikor lesz annyi erőm  leírni mindazt amit átéltem. Bátorságom, merészségem sokszor fúra emberek közé vezetett.. Olyan távol kerültem saját világomtól mint a Nap a Holdtól. Most már tudom A Jó Isten vagy a Sors, azért küldött  hozzám egyes embereket, mert abból az esetből valamit  kellett tanulnom. Magamról. Mást nem okolok.  Nem bánom szép emlékek is maradtak,  csak a szépre, a jóra gondolok. Levontam a tanúlságot. Amit , akit kellett, azt elengedtem.

Ezelőtt soha nem hittem a karmába, a sorsban.

Egy ideje érdekes élményeket tapasztalok magam körül, próbálom megérteni az összefüggéseket.. Minden okkal történik, akár sikerélmény, akár kudarc. Ez utóbbit feladatként fogom fel, próbálok nem csüggedni,  tanulni, kihozni a legjobbat!

Gyerekkoromban..vasárnaponként mindig a Duna tv-t néztem, más csatorna amúgy se volt.  Régi magyar filmeket közvetítettek. Elbűvölt. Budapest, a sanzonok, a humoros jelenetek, a budai polgári világ. Picit mindig játszadoztam a gondolattal...Bár élnék Budapesten egyszer, ott minden magyarul van kiírva..

... Vágytam már gyerekkoromban.. Nem találtam a kapcsot, hogyan is tudnék kijutni..

Bemantráztam. Én úgy mondom. Most végre Budapesten élek.

Részem volt megtapasztalni azt, amit a régi magyar filmeken láttam.. budai polgári világot, a hangulatos sanzonos éjszakai klubbok légkörét..Ahogy a  Piros Pipacsban Fűzi Gabi bácsi játszik a zongorán, ahogy a régi időket megidézi úgy senki...Annyira bájos..imádom az 1930-1940-es  évek filmzenéit. Kóstoltam kacsamájat, voltam komoly zenei koncerten, kaszinóba...amit otthon soha elnem tudtam volna képzelni.

Majd lejárt ez a korszak is. Kiéltem magam. De én, mint Dobai Mária..a régi..aki izgő mozgó volt, közösségi ember..az nem volt sehol...

Úgy vágytam…úgy szeretnék tartozni valakihez, egy hasonló értékrendet valló közösséghez..

Szép lassan bukantak fel életembe: Tamási Áron Erdélyi kör, Hidegkúti Családi Íránytű,  Csillaghegyi Polgári Kör..Hihetetlen..

Úgy vágytam egy hozzám hasonló habitusú barátnőre.. Aki ilyen zizii, művészi beállítottságú..És otthoni. Budapesten él. Az egyik este a Facebookon ráakadtam  egy érdekes lány oldalára, elkezdtem olvasgatni a blogját.Annyira tudtam azonosulni vele.. Új életet kezd.  Szakmájától eltérően. Ő Johanna , brassói és 2 utcával lakik mellettem.  Ez "A véletlen!"

Amikor nehéz helyzetbe kerültem a jó Isten adott egy  olyan támogató  budai„családot” aki visszabillentett a  saját medrembe, akik meglátták bennem a jót, az értéket. 

Nekem az első megérzéseim mindig is jók voltak, megérzem ki jó..ki hamis..Lehet más is érzi s végül nem is  nagy was is das.. Az elmúlt időben  olyan új arcokkal találkoztam akik  hozzám nagyon hasonlóak. . Illyesztő . Mikor találkozol „önmagaddal” .

Sokáig …. Nagyon magányosnak éreztem magam. Majd  egyszer megpillantottam unokahúgi Fb –os fotóját..Láttam olyan szomorkás. Bekattant valami! Gyereee ki! Segítek!

Kihoztam. Most olyan Boldog! Jó érzés, ha valakinek is picit tudok segíteni…az Életét megtudom változtatni egy apró tettel! Most meg olyan jó, hogy vagyunk egymásnak.  Hasonló  hozzám, bizonyos szempontból.  Megállta a helyét. Tudtam! ez az Ő világa lesz.

Az alábbi meglepetés levelet kaptam. Két éve. Amikor beindult a budapesti élete. Annyira szeretem!

Becsüljük, tiszteljük, segítsük  a családtagjainkat! Mert ők akik mindig minden körülmény közt kiállnak mellettünk, elfogadnak. És szeretnek.

-dm-